40 termék találtunk a keresésedre: dezső a 2 üzletek között:

Gróh Gáspár monográfiájában a hihetetlenül összetett Szabó Dezső-i életmű egyik fontos vonatkozását, az író irodalomszemléletét mutatja be. Egyfelől írások meghatározott csoportját vagy egyes műveket vizsgál, másfelől egy-egy fejezetben Szabó Dezső Adyhoz és Babitshoz fűződő viszonyát, az író róluk formált képét bontja ki. Gróh Gáspár monográfiájában a hihetetlenül összetett Szabó Dezső-i életmű egyik fontos vonatkozását, az író irodalomszemléletét mutatja be. Egyfelől írások meghatározott csoportját vagy egyes műveket vizsgál, másfelől egy-egy fejezetben Szabó Dezső Adyhoz és Babitshoz fűződő viszonyát, az író róluk formált képét bontja ki.

Hült Dezső Hu¨ltl Dezső (1870–1945) Építész, Műegyetemi Tanár Alkotásai Ma Is Meghatározzák Budapest Városképét, Gondoljunk Csak Az Erzsébet Híd Pesti Hídfőj

Akiket hazavártak (Dezső Kata)
Nem tudni, honnan jön és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia üdvöskéje ‒ a 001-es ‒ játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó, fölzaklató verseit, amelyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének. Nem ragaszkodik hozzájuk; ha kell, bármelyiket könnyedén átírja vagy kitörli, és ír egy másikat – egy jobbat. Azt szokták mondani, egy könyv akkor van készen, amikor egyetlen szavát sem tudjuk jobbra cserélni. Ám Dezső Kata esetében ez a művelet egy borgesi időlabirintust generálna, úgyhogy inkább kettévágtuk a gordiuszi csomót, és bemutatjuk költészetének aktuális keresztmetszetét. „A kaktusz évente egyszer, pont most virágzik.”
 
 
Átszállás előtt (Lőrincz P. Gabriella)
“Lőrincz P. Gabriella a kortárs kárpátaljai irodalom egyik vezéregyénisége: alkotó és közösségszervező. Lírai énje pedig alászáll és fölemelkedik; a szerző lelki alkatához hasonlóan összetett világképet teremt. A női princípium egyszerre bensőséges és küzdeni kész hangot hordoz végig a valóságon; finoman rezdülő és erőteljesen életes műveket hív elő. Mottót Hervay Gizellától választ a költő, de szellemi rokonsága kiterjed „a világ női vagánya”, Szécsi Margit hetykeségére, sőt – ha a forma stílusjegyeit és az örök emberi kiszolgáltatottsággal szembeni merész helytállást nézzük – Toni Morrison poétikájára. Mintha ebben a kötetben az amerikai író zsolozsmákból, spirituálékból táplálkozó ritmusa sűrűsödne versekké. Zaklatottság és áhítat feszültsége szikráztatja föl az energikus mondatokat. A személyes vallomás egyetemes rangra jut; a beszélő sorsa a mi sorsunk is: nincs hová hátrálnunk többé.”Falusi Márton
 
 
A bazsarózsás lampion (Szilágyi Nagy Ildikó)
A japán kísértethistória immár a magyar irodalomba is begyűrűzött, és egyből nászra kélt a lányregénnyel, pontosabban annak paródiájával. A regény hősei közül néhányan nem érik meg élve a végkifejletet, hanem érzelmes kísértetként bonyolítják tovább a cselekményt, és kicsit másképp viszik át fogukban tartva a szerelmet a túlsó partra, mint azt tájainkon megszoktuk. Véres darabokban.
Szilágyi-Nagy Ildikó, aki Emma Ovary néven már elbűvölő pimaszsággal megbotránkoztatott bennünket a Hatszor gyorsabban öl című regényében, ismét egy extravagáns regénnyel jelentkezik, melyben bravúrosan ötvöződik a humor, a horror, az erotika és a mélylélektan. Olvasni Menő Kft. Szépirodalom ISBN: 1987684321012 Szerző: Dezső Kata

Hültl Dezső (1870-1945) építész, műegyetemi tanár alkotásai ma is meghatározzák Budapest városképét, gondoljunk csak az Erzsébet híd pesti hídfőjének két oldalán található neobarokk épületekre: a Budapesti Piarista Gimnázium és Rendház együttesre vagy a Belgrád rakpart 27. szám alatti többemeletes lakóházra. Neve napjainkban mégsem közismert, pedig az 1902-1945 között fennálló Hültl-iroda a korszak legsikeresebb építészirodái közé tartozott. Nemcsak mint tervezőt tartották számon a szakmában, hanem mint oktatót is: több, mint négy évtizeden át vállalt kiemelkedő szerepet az építészhallgatók képzésében. Tanári pályája csúcsát 1930-as rektori kinevezése jelentette, mely időpont egybeesett a modern építészeti felfogás előretörésével Magyarországon. A változásokra az akkor közel hatvanéves professzor tanszékvezetőként és tervező építészként egyaránt reagált: az 1920-as évek végén a Hültl- iroda és az Újkori Építési Tanszék is nyitni kezdett a modern építészet felé. Az életmű ebből kifolyólag szemléletes példája a stílusok közötti átmenetnek. A könyvből megtudhatjuk, hogyan jutott el Hültl a szecessziós motívumokat is alkalmazó neobarokk építészettől a leegyszerűsített, lecsendesített historizáláson át a "konzervatív haladásig", illetve- amennyire ennyi idő távlatából lehetséges- a szakmai tevékenységen túl kirajzolódik előttünk az építészprofesszor személyisége is.

A sokszor vérpezsdítő, máskor szívszorongató történetek Budapesttől Indiáig röpítik az olvasót. Dézsi Desirée novellái az ezerarcú szerelemről és erotikáról szólnak. Szerelem mindhalálig. Szerelem pirkadatig. A szenvedély tud szelíd és érzelmes lenni, máskor bizarr és követelőző. Az írónő lebilincselően és sok humorral mesél a női lélek gazdagságáról és az érzéki élmények sokszínűségéről. Önmagáról pedig ezt írja: „Tinédzserként azt gondoltam a szerelemről, hogy csókos-simogatós játék, míg voltak korombeliek, akik már a szexet is unták.Huszonévesen már tudtam, hogy azon kívül, hogy izgató érzés, nagyon jó érzelmi összekapaszkodás is, de nem értettem, hogyan lehet néha szelíd, máskor zabolátlan, ha minden a hormonokon múlik. Harmincas fejjel beláttam, hogy kell az emberi reprodukcióhoz, de nem értettem, hogy ötven, hatvan éves, vagy még idősebb emberek annyi tapasztalás és csalódás után hogyan állíthatják magukról, hogy szerelmesek.Ma már értem. A szerelem teljesen értelmetlen. Nem kell rajta gondolkodni, csak élvezni kell, és néha belehalni”. ABA KÖNYVKIADÓ Erotikus 175 oldal Kötés: puhatáblás, ragasztókötött ISBN: 9786155332685 Szerző: Dézsi Desirée Kiadás éve: 2017

Csutak És Gyáva Dezső A Holnap Kiadó Ifjúsági Sorozatában Jelenteti Meg Mándy Iván: Csutak És Gyáva Dezső Című Könyvét. A Kiadónak Ebben A Sorozatában Már Na

Nem tudni, honnan jön és merre tart: Dezső Kata értelmezhetetlen jelenség. Az Előretolt Helyőrség Íróakadémia üdvöskéje ‒ a 001-es ‒ játszi könnyedséggel írja radioaktív érzelmeket sugárzó, fölzaklató verseit, amelyek súlyosak, mint az ólom, mégis mintha valamiféle transzcendens vízen lebegnének. Nem ragaszkodik hozzájuk; ha kell, bármelyiket könnyedén átírja vagy kitörli, és ír egy másikat – egy jobbat. Azt szokták mondani, egy könyv akkor van készen, amikor egyetlen szavát sem tudjuk jobbra cserélni. Ám Dezső Kata esetében ez a művelet egy borgesi időlabirintust generálna, úgyhogy inkább kettévágtuk a gordiuszi csomót, és bemutatjuk költészetének aktuális keresztmetszetét. „A kaktusz évente egyszer, pont most virágzik.”

Csutak És Gyáva Dezső A Sorozat Zárókötete Egy Nyomozás Története. Csutak Szinte Az Egész Budapestet Felkutatja Dezsőért, Az Ismeretlen Fiúért, Aki Kitiltott

Komor Marcell - Jakab Dezső Komor Marcell És Jakab Dezső A Lechneri Nemzeti Stílus Legnagyobb Hatású És - Társadalmi, Földrajzi Értelemben Egyaránt - Legszél

Színes virágcsodák tavasztól őszig! E könyv segítségével mindenki a saját ízlése és lakhelyének környezeti adottságai szerint zöld oázist varázsolhat a balkonra és a teraszra. A gyakorlati tanácsok és a fotók hozzásegítenek a cserepes és dézsás növények szakszerű és sikeres alkalmazásához. Holló és Társa Könyvkiadó Ismeretterjesztő 192 oldal Kötés: kemény ISBN: 9789636842284 Szerző: Joachim Mayer Kiadás éve: 2005

Balkon- És Dézsás Növények Színes Virágcsodák Tavasztól Őszig! E Könyv Segítségével Mindenki A Saját Ízlése És Lakhelyének Környezeti Adottságai Szerint Zöld

"Kosztolányi Dezső életében spanyol műfordításai közül mindössze egy verses drámafordítás és négy versfordítás jelent meg kötetben. A "Modern Költők" 1921-ben megjelent második, bővített kiadása után készített több tucat spanyol versfordítását csak folyóiratokban közölte  ... Folytatás ›› a szerző, hasonlóan két prózafordításához. A most megjelent kötet Kosztolányi valamennyi, spanyol nyelvből készített átültetését egybegyűjti, s bemutatja a fordítások feltételezett forrásául szolgáló spanyol szövegeket is. A spanyol műfordítások Kosztolányi versfordítói tevékenységének egyfajta hosszmetszeteként szemlélhetők. Jól reprezentálják Kosztolányi idegen nyelvű irodalmak felé mutatott, elsőre felületesnek tetsző, ám kitűnő érzékről tanúskodó érdeklődését, műfordítói poétikáját. Hosszmetszetként szemlélhetők a spanyol nyelvből készült fordítások tágabb értelemben is: a közgyűjteményekben megtalált, korábban lappangó kéziratok (köztük a hiánytalan, és jelentős terjedelmű Calderón-drámafordítás), a folyóiratokban felfedezett szövegváltozatok és kötetben korábban meg nem jelent Kosztolányinak tulajdonítható szövegek és a fordításokkal kapcsolatba hozható cikkek a Kosztolányi-szövegvilág működésének mintegy kicsinyített másaként mutatkoznak meg." (a Kiadó)                     Kalligram Könyvkiadó Szépirodalom 656 oldal Kötés: keménytáblás, cérnafűzött ISBN: 9788081014208 Szerző: Kosztolányi Dezső

"Az ember félni kezd, nem tudja, kikkel él együtt." Kosztolányi az Édes Annában nemcsak a radikális, hanem a mérsékelt jobboldallal is szembefordult, amikor regényében (bár kimondatlanul, de félreérthetetlenül) összefüggést teremtett a tanácskormány bukása és hősnője kiszolgáltatottsága között, s éppen a regény legrokonszenvesebb szereplője, a meggyőződéses keresztény Moviszter mutat megértést a cselédlány embertelen sorsa és a proletárhatalom társadalomjavító ábrándjai iránt. Az Édes Anna tehát számvetés és leszámolás - nemcsak a berendezkedő Horthy-rendszerrel, hanem önmaga gyászos szereplésével is -, egyúttal engesztelő áldozat a megnyomorítottaknak. De Kosztolányit nem annyira a múlt, mint inkább a múltat látszólag maga mögött hagyó, mégis annak értékeit átörökítő jelen érdekelte igazán. Arra kereste a választ, hogy miképp lehetne enyhíteni az elszenvedett társadalmi és történelmi igazságtalanságokat. Kötetünk az első könyvkiadás szövegét követi, de a mai helyesírás szerint javítottuk. Helyreállítottuk a cenzúrázatlan szöveghelyeket, és korrigáltuk a sajtóhibákat. 

Jelen kiadás Kosztolányi Dezső első két novelláskötetének, az 1909-ben megjelent Boszorkányos estéknek és az 1911-es Bolondoknak az anyagát adja közre: az előbbiben huszonkilenc szöveg jelent meg, az utóbbiban tizenöt. Kiadásunk, miként a sorozat eddigi, rövidprózai írásokat közreadó darabjai, kötetelvű, azaz megtartottuk az eredeti kötetkompozíciókat, alapszövegnek az első kiadásokat tekintettük, ezt egészítik ki lapalji jegyzetekben az egyes változatok eltérései. Akad olyan novella, amelyet tucatnál is többször közöltek korabeli lapok, illetve az író saját kötetei. Jelen kiadás számos sajtótörténeti érdekességet is tartalmaz: a Boszorkányos esték és a Bolondok megjelenési idején, a Trianon előtti Magyarország területén számos lap működött, Kosztolányi pedig élt az e rendkívül gazdag hálózat kínálta lehetőségekkel. Kötetünk editio maior, a szövegközlést és az ahhoz tartozó jegyzetanyagot keletkezés-, kiadás- és recepciótörténet, tárgyi és nyelvi magyarázatok és tájékoztató bibliográfia egészíti ki.

Csejtei Dezső (1951-) filozófiatörténész, műfordító, hispanista, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa. Fő kutatási területe a spanyol és a német filozófia története, valamint a filozófiai tanatológia. Nicolás Gómez Dávila (1913-1994) kolumbiai filozófus élete java részét magánkönyvtárában töltötte, Bogotában. Főművét az a több mint tízezer széljegyzet jelenti, melyeket élete során öt kötetben publikált. Önmagát "reakciós" gondolkodónak tartotta. Jelen kötet két szerző, Gómez Dávila és Csejtei Dezső "együttműködésének" terméke. Egyrészt bő válogatást kínál azokból a széljegyzetekből, melyekben a kolumbiai gondolkodó a baloldalisággal, a liberalizmussal és a forradalommal, haladással kapcsolatos nézeteit fejti ki gyakran szellemes formában. Másrészt a széljegyzetekhez kapcsolódnak Csejtei Dezső kommentjei, a szabad képzelőerő és a személyes megfogalmazás termékei. Ezek tömörségben éppúgy igyekeznek felvenni a versenyt a széljegyzetekkel, mint az ironikus, olykor humoros hangvételben, s az a mélységes keserűség is átdereng rajtuk, mellyel a két szerző a modernitás világát szemléli. Ezen "együttműködés" következtében széljegyzetek és kommentek olyan szimbiózisba lépnek, amely az olvasót további töprengésre ösztönözheti. A kötetet Dávila munkásságát röviden elemző előszó teszi teljessé.

Kosztolányiról írtak már nem egy vaskos monográfiát, de a híres nyugatos alkotóról kialakult képünket most mégis jelentősen átrajzolhatja néhány levél. Nemrégiben ugyanis felbukkant egy jelentős Kosztolányi-dokumentumegyüttes a költő életének utolsó szakaszából. A kéziratok a költő utolsó szerelméhez, Radákovich Máriához kapcsolódnak. A férjezett asszonyhoz írt levelek szerkesztett változatai korábban ugyan megjelentek - azonban az eredetiek és azok, melyeket Mária írt Kosztolányinak, még nem. Hogy miért érdekes ez? Azért, mert Radákovich Máriáról, a tízéves gyermekét nevelő anyáról eddig szinte semmit nem tudtunk, pedig Kosztolányi kész lett volna feladni a házasságát miatta, és úgy érezte, ez a szerelem még halálos betegségére is gyógyulást hozhat. Máriáról annyit tudunk, hogy Kosztolányi szerelmes volt belé, és írt hozzá egy verset, költői pályája egyik legjelentősebb darabját, a megcsalt Kosztolányiné pedig egy dühös levelet, amelyben "szerencsétlen, tájékozatlan lúd"-nak nevezte riválisát. Kosztolányi mindent fel akart adni a szerelem hevében - de kiért is? Radákovich Mária hús-vér nő volt, Kosztolányi előtt is, Kosztolányi után is. Volt saját élete, férje, akitől a költő annyira félt, hogy még a sötétítőfüggönyöket is behúzta házuk ablakain - e könyvből az is kiderül, miért. Kosztolányit is jobban megértjük, ha megismerjük azt a nőt, akit szeretett. A kutatás egy pontján azonban kiderült, hogy Kosztolányinak a felesége és Mária mellett volt egy harmadik kapcsolata is. Ez a rejtélyes viszony húsz évig tartott, tehát közel annyi ideig, mint a költő házassága Harmos Ilonával. Bennfentes szemtanúk véleménye szerint pedig éppen ez a titkos kapcsolat segített Kosztolányinak túlélni a házasságban eltöltött éveket. Ráadásul Kosztolányi egyik legismertebb regényének ihletője is ő. Ez a kötet róluk szól, a Kosztolányit élete végén körülvevő nőkről. Ha nem lettek volna ők, Kosztolányi sem vált volna azzá a kiemelkedő irodalmi nagysággá, akit ma ismerünk. Bíró-Balogh Tamás a rá jellemző olvasmányossággal, mégis sziporkázó szellemességgel, alapos szakmaisággal mutatja be Kosztolányi Dezső életének legutolsó korszakát, amelyről eddig úgy hittük, hogy mindent tudunk. De elképzelhető, hogy e pillanatig csak "éjen és homályon át" láttuk, most viszont teljes fényben.

Szabó Dezső - Kivezetés A Szépirodalomból Gróh Gáspár Monográfiájában A Hihetetlenül Összetett Szabó Dezső-I Életmű Egyik Fontos Vonatkozását, Az Író Irodalo

"Költő, író egyetlen mondanivalója az élet a maga ezerszínű és ezerhangú gazdagságában..." - vallja Kosztolányi. Éppen ez a sokféleség, a témák, műfajok, hangulatok, stílusok változatossága a legfőbb értéke és varázsa a Mindent bevallhatok című kötetnek, amely az írói életmű ritkaság- és újdonságszámba menő darabjait gyűjti egybe. Tárcákat, vallomásokat Kosztolányi tollából, zöld tintával írva, a világ dolgairól, saját életéről, mindennapjairól. Körkérdésekre adott válaszait, amelyekben gyakran egy banális felvetés kapcsán mond el minden titkot, amit tudni és érezni érdemes, például a női ideálról vagy éppen a házasságról. Beszélgetéseket, interjúkat alkotásról, ihletről, művészetről, irodalomról. A feleség, Harmos Ilona, és a fiú, Kosztolányi Ádám visszaemlékezéseit. A kötetből árnyaltan, érzékletesen rajzolódik ki a sokoldalú. halhatatlanná lett művész és az esendő, halandó ember portréja. Egész élete az olvasó elé tárul, kisiskolás korától, első irodalmi szárnypróbálgatásától kezdve egészen a haláláig. Őszintén vall önmagáról, büszkén vállalja önmagát: "Vagyok, ami vagyok." És arról, hogy kicsoda is ő valójában. Olyan apró-cseprő, hétköznapi dolgokat, amelyek azt bizonyítják, hogy kijelentésével ellentétben az író nem csak papíron él. Hiszen kiderül, hogy mielőtt vegetáriánus lett, a kedvenc étele a borjúpörkölt volt túrós csuszával, vagy negyven cigarettát elszív naponta, töméntelen feketekávét iszik, és hogy ihletet merítsen, az íróasztalán álló illatszeres üvegcséket szagolgatja. És különféle tréfákat eszel ki barátai ugratására. Sarkos véleményt formál súlyos erkölcsi kérdésekről, társadalmi problémákról is, a háborúról, bevezet írói módszerébe, megfogalmazza, mi a jó költészet és irodalom: az, amit a költő olyan kedvteléssel űz, mint ahogy csókolódzik. Bármit vizsgál, remek megfigyelőként éles szemmel látja és láttatja a lényeget, és ha humorral is, de mindig metsző pontossággal önti szavakba. Mert tudva tudja, a szó, az irodalom tett, szavakkal játszani annyi, mint magával az élettel játszani. "A szavak... oroszlánok, melyek már óriásokat is széttéptek." Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Mindent bevallhatok című kötet.

női pólólezser fazonnyomott mintával díszített