40 termék találtunk a keresésedre: elbeszélései a 3 üzletek között:

A kötet Karinthy Frigyes írói pályájának utolsó korszakából származó elbeszéléseit, tárcanovelláit tartalmazza. Törzsanyag az 1933-ban megjelent Hasműtét és az 1936-os Nevető betegek.

Elbeszélések Iii. A Kötet Karinthy Frigyes Írói Pályájának Utolsó Korszakából Származó Elbeszéléseit, Tárcanovelláit Tartalmazza. Törzsanyag Az 1933-Ban Meg

Elbeszélések Ii. Kötetünk A Gyilkosok 1921-Es És A Harun Al Rasid 1924-Es Első Kiadására Épül, De Közreadja A Második, 1928-As Újabb Elbeszéléseit Is. Azt Sz

Elbeszélések I. Az Összegyűjtött Művek Második Kötete Az 1912 És 1915 Között Megjelent Movelláskötetek Elbeszéléseit Tartalmazza: Esik A Hó (1912) Ballada A

„Az élmények, amelyekből létrejövünk, alapjában véve mindig ugyanazok, mindegy, milyen köntösben érkeznek, emberek, erdők vagy gondolatok formájában; gyakran, amikor belőlük egy a lélek szilárd talaját fellazítja, és a múltat jelenné változtatja, csak halljuk a dallamot, de nem tudjuk, hogy mindig is kivehető volt-e számunkra, vagy csak a visszhangját véljük hallani.”
GÜNTER EICH (1907–1972) az 1945 utáni német irodalom egyik legeredetibb és legjelentősebb lírikusa, a „szakadékokban rangrejtve lakó” boldogság eredeti hangú, zárkózott, ám kísérletezgető kedvű költője, aki népszerű hangjátékokat, drámai és prózai műveket is írt. Nem ritkán lírába hajló prózaszövegei tagadhatatlanul alkati vonásokat mutatnak: dacos kimértség, elégia és irónia jellemzik őket. Esendő hősei mégis szerethető alakok, a háború utáni útkereső évtizedek hiteles mementói. L'Harmattan Kiadó Szépirodalom 188 oldal Kötés: kartonált ISBN: 9789634143901 Szerző: Eich Günter Kiadás éve: 2018

A Nagyenyedi Két Fűzfa És Más Elbeszélések A Kötetben Található Elbeszélések -A Gyémántos Miniszter -A Nagyenyedi Két Fűzfa -Az Utolsó Cigányország -Melyiket

A Nagyenyedi Két Fűzfa És Más Elbeszélések A Kötet Címadó Elbeszélése, A Két Fűzfa Históriáját Meséli El Nekünk. „felvinc És Enyed Között Egy Kis Bérci Pat

Katharina És Más Elbeszélések „az Élmények, Amelyekből Létrejövünk, Alapjában Véve Mindig Ugyanazok, Mindegy, Milyen Köntösben Érkeznek, Emberek, Erdők Vagy

Krúdy Gyula összegyűjtött műveinek következő kötete 1900-1901 között született elbeszéléseit adja közre.

A kötetben olvasható hat történet Fekete István novelláinak legjavához tartozik. A lírai hangvételű írások emberszereplői különös, mély kapcsolatban állnak a természettel, sorsuk gyakran összefonódik a közelükben élő állatok - madarak, kutyák, lovak - sorsával. Ember és állat harmonikus egymás mellett éléséről Fekete István a rá jellemző, magával ragadó stílusban mesél, amelyet jól ismerhetünk hasonló témájú, közkedvelt regényeiből is.

Kaffka Margit életművét az elbeszélései teszik teljessé. A Női remekírók sorozat hatodik kötetében szereplő elbeszélésekből árad a humor, az irónia és az érzelmesség. A gyermeki és a női lélek mélységes megértésében a 20. századi "nagyon-nagy író-asszony"-nak - Ady Endre kifejezése - talán nincs is párja a magyar irodalomban. Témáinak tudatos választásához jól ismert és kiismert karakterek megrajzolása párosul, a múlt század eleji, öntudatos nőtípustól az alázatos szolgalélekig, a napjainkban is érvényes női dilemmák remek érzékeltetésével. Például az Este című novella egyéjszakás drámájában az úrikisasszonyról, aki vőlegénye félrelépéséről megbizonyosodva, meghökkentő sebességgel békül meg sorsával, bemutatva az asszonyi önfeladásra épülő, korlátok közt vergődő polgári házasság természetrajzát. Szófaragásban, telitalálatos jelzőkben, sziporkázó hasonlatokban példátlanul gazdag szövege, az általa leírt ,,...ritmusos, megtalált, kielégülést okozó mondatok" okán Kaffka Margit sztorijait olvasni érzéki és intellektuális élmény egyaránt.

Miképpen segít hozzá a recepciókritika a Jézus csodáiról szóló elbeszélések megértéséhez? Miképpen nézhetett ki az első befogadók olvasata? Melyek azok a tényezők és folyamatok, amelyek befolyásolják Jézus csodáinak közösségi megértését? Milyen szerepe van az olvasónak? Hát a szövegnek? Milyen mechanizmusokkal képes a szöveg az értelmezést befolyásolni vagy irányítani? Hogyan jelentkeznek a csodaelbeszélések értelmezésének klasszikus szempontjai az új hermeneutikai szempontok figyelembevétele által? E kérdésekre keresi a választ Márk evangéliumának öt csodaelbeszélése által a szerző. A könyvnek két súlypontja van. Az elsőben a csodaelbeszélések történeti és recepciókritikai olvasatát kapjuk. A második a csodaelbeszélésekkel kapcsolatos hermeneutikai kérdésekkel foglalkozik oly módon, hogy valós olvasatokból von le következtetéseket a hermeneutika számára. Módszerét illetően a szerző bevezeti a bibliai csodaelbeszélések értelmezésébe korunknak az olvasóval és a befogadással kapcsolatos új felismeréseit. A könyv izgalmas olvasmány mindazoknak, akiket foglalkoztatnak az újtestamentumi csodaelbeszélések, ugyanakkor hasznos elméleti adattár a hermeneutika iránt érdeklődők nagy táborának.

Összegyűjtött Elbeszélések A (Cseh)Szlovákiai Magyar Irodalom Kossuth-Díjas, A Múlt Század Utolsó Két Évtizedétől Haláláig A Magyar Széppróza Meghatározó Alk

Az Üvegkisasszony És Más Elbeszélések Kaffka Margit Életművét Az Elbeszélései Teszik Teljessé. A Női Remekírók Sorozat Hatodik Kötetében Szereplő Elbeszélése

"Néhány kisfiú focizik ott estefelé a víz és a nádsáv között, egy lovacska cölöpökkel teli kordét húz a partot nyaldosó hullámok mentén. A szárazföld felől fekete, lomha csatornák mossák bele a lapályok, a mélabú és az ősz szagát a sós üdeségbe. Mit meséljek még neked, néma szív? Akarod-e tudni mindezt? Akarsz-e még tudni egyáltalán?" MARIE LUISE KASCHNITZ (1901-1974) korának egyik legelismertebb írója és költője. Gazdag életművét, prózáját, verseit, esszéit és önéletrajzi munkáit a nemzedéki felelősségérzeten és a számvetés tehertételén túl az irodalom és a kultúra értékvédelme jellemzi. E válogatáskötetben található huszonnégy elbeszélése sorsfordító és -formáló eseményeket tár föl, törékeny élethelyzeteket és a kapcsolatainkban uralkodó "egyenetlen ingamozgást". A gyakran komor titkok az élet minden történése mögött otthúzódó rejtélyes háttér jeleiként sejlenek föl - mindannyiunk vigasztalására.

Móra Ferenc máig a legkedveltebb klasszikus írónk. Töretlen népszerűségét kimeríthetetlen mesélőkedvének, varázslatos szókincsének és utánozhatatlan, kacagtató humorának köszönheti. A történetszövés, az írás megunhatatlan varázslója ő, legyen szó gyermekkori élményekről, adomákról vagy mesés történetekről. Elbeszéléseinek az olvasót mosolyra fakasztó darabjait gyűjtöttük össze e kötetben, melyeket átsző csöndes, kedves derűje; a válogatói szándék "úgy gondolja", ránk férnek ezek a történetek. Móra Ferenc biztos kézzel fogalmaz meg máig aktuális, már-már örök érvényű igazságokat rólunk, hétköznapi, egyszerű emberekről, s a hatalomban ülő nagyokról, a maga sajátos módján vésve emlékezetünkbe, hogy az előbbiek nem olyan "kicsik", és a nagynak látszók meg többnyire nem is olyan "nagyok". Sőt. "- No, asszony, de ráérsz. Tán kisültek már a görlicék? Ki is sültek, ki is hűltek. Fenjön kend hamar kést, mert mindjárt itt lösz a kutyafejű barátja. A késfenés mindig az ember dolga. Ügyes ember úgy tudja csattogtatni a kést a fenőkövön, hogy a harmadik szomszédot is eszi az irigység amiatt, amit azzal vágnak. Pali papucsos pedig olyan nagyon ügyes ember volt, hogy az asszony alig tudott tőle szót érteni Ali Patlidzsánnal, mikor odasuhogott a ház elé az ünneplő kaftánban. Jó asszony, itt lakik-e az én barátom, a becsületes Pali Pál István, és vár-e már nagyon engem, az ő méltatlan barátját? Vár ám, jó embör, mert már nagyon éhös, még az idén nem övött török pecsenyét. Mi-it beszélsz, te átkozott méhnek tökéletlen gyümölcse? Nem hallod, te bolond, hogy köszörüli a kést a kamrában? Legelőször is azt a két nagy szőrös füledet vágja le, Isten bocsássa mög a gusztusát! Héj, a sejtán hordjon el benneteket! - ordította el magát a török és esze nála nélkül vitte ki a kontyát a Latrán utcából. Ne te ne! - kurjantotta el magát az asszony is, s erre Pali papucsos is kiugrott a kamrából, kezében a nagy görbe bicskával. Hát tégöd tán a nyavalya tör, te asszony? Törje ki kendöt avval az ördögfajzotta barátjával együtt! Hát nem látta kend, hogy fölkapta a konyhán a két sült görlicét, oszt elszaladt velük? Hű, a könyörgője ne lögyön annak a Mahomed hóna alul kihullott szurokrágónak! - eredt inába a Pali az Alinak, dühösen forgatva a kezében a kardbicskát. Az utca végén már majdnem beérte, mert a töröknek elfogyott a lélegzete. Egy kicsit hátra is billentette a fejét, hátha csak figurázik az a kótyagos gyaur? Csak legalább az egyiköt! - emelgette a bicskát a gyaur, amint észrevette, hogy a töröknek egyezkedő szándéka van. - Isten neki, a másikat vidd haza békességben, de az egyiköt én öszöm mög, ha addig élök is! Egyen meg tégöd a fekete ábrázatú Harut és Marut angyal! - hörögte a török, aki most már világosan látta, hogy az ő magyar barátja emberhússal élő dzsinn. Avval rúgott egyet magán és ereje maradékával beugrott a várkapun."

Csí És Más Elbeszélések - Felújított Kiadás A Kötetben Olvasható Hat Történet Fekete István Novelláinak Legjavához Tartozik. A Lírai Hangvételű Írások Embers

Elsők És Utolsók - Válogatott Elbeszélések Aki Ismeri És Szereti Ljudmila Ulickaja Regényeit, Válogatott Elbeszélései Kötetében Is Megtalálja Mindazt, Ami A

Erdély fordulatokban igencsak gazdag és a drámai eseményeket sem nélkülöző történelme kiapadhatatlan forrásul szolgál a szépírók számára. Ezt bizonyítják a kötetünk tartalmát képező, erdélyi írók tollából született elbeszélések is, amelyek a táltos időktől kezdve az aranykoron át a keserű végig, sőt még azon túl, az elképzelt jövővel kapcsolatban is bőséggel szolgálnak olvasni- és gondolkodnivalóval. Tamási Áron, Nyirő József, P. Gulácsy Irén, Makkai Sándor, Kemény Zsigmond és írótársaik tolla nyomán megelevenednek a múlt árnyai, és velük együtt a történelmet formáló dicső vagy éppen drámai események, felejthetetlen szerelmek, árulások és önfeláldozások, kisebb és nagyobb csaták. Az olyan jól ismert nevek, mint például Budai Nagy Antal, Lodovico Gritti, Báthory Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelmek, Brandenburgi Katalin, Kücsük Mehmed pasa vagy Buccow tábornok mellett a nép egyszerű fiai is szerepet kapnak ezekben az elbeszélésekben. A szereposztás tehát változó, ám a színpad örök: "Erdélyt nem lehet eltemetni soha: az áll, mint egy örök szikla, amelyről lehullhat a fáradt madár, de maga össze nem omolhat..."

A Legényfa Kivirágzik - Mesék És Elbeszélések Tamási Áron Legszebb Meséi És Legmesésebb Elbeszélései Olvashatók Ebben A Kötetben. Az Ízes Nyelven Elbeszélt T