40 termék találtunk a keresésedre: tibor a 2 üzletek között:

Időutazás? Igen! Légy részese egy ókori harcos izgalmas életútjának. Gondolatban szenvedj és győzz, fedezz fel új világokat, de legfőképpen Önmagad, a benned rejlő hőst, aki a hétköznapok árnyékából kilépve megvívhatja a régi korok csatáit. S mindezt a foteled kényelmes biztonságából. "A germán harcos előrántotta kardját és elindult a látszólag fegyvertelen ellenfele irányába. Néhányszor megállt, majd hátrafordult és kezét a magasba emelve biztatta a mögötte őrjöngő sereget. Az északi élet kőkeménnyé, és kissé elbizakodottá tette. Mozdulatlan áldozata mellé lépve, úgy nézett rá, mint favágó a széthasításra váró rönkre. Miközben a végső csapásra készülve magasra lendítette a két kezével szorított kardját, védtelenné vált az egész felsőteste. A volt római tiszt, Claudius, talán erre várt, mert azonnal berobbant a félelmetes karok alá, és az eddig övében elrejtett kést markolatig a torokba döfte, majd egy gyors mozdulattal oldalirányba elhúzta. A következő pillanatban..." Publio Kiadó Kft. Fantasy 208 oldal Kötés: puhatáblás ISBN: 9789634430315 Szerző: Darida Tibor

A Hideg napok és Parázna szobrok szerzője a közelmúlt egyik legjelentősebb történelmi regényírója. A gazdag pálya e két csúcspontja mellett Márkus Béla monográfiája összefoglalja és értelmezi a teljes életművet, áttekinti a keletkezési körülmények mellett a megjelenés nehézségeit, a korabeli fogadtatást, és egyben - reményeink szerint - új lendületet ad, új irányokat ad a megtorpant recepciónak. "Bizonyosan állítható, hogy egyetlen műve sem íródhatott és jelenhetett meg olyan viharos körülmények, sőt hidegháborús viszonyok között, mint [a Vízaknai csaták,] ez a csaknem nyolcszázötven oldalas regény. Miután - ahogy ezt esszéje, a Hideg napok: regény és film taglalta - a pályáján áttörést hozó alkotását egy lehetséges ciklus kezdetének, első darabjának tartotta, mint a közös, szörnyű történet népről népre szálló balladájának - haláltáncuknak - első opuszát, a többi darab tervszerűen készült. Ezt tanúsították azok az interjúk, nyilatkozatok, amelyek az évek során tanulmányozott forrásokra, könyvtárnyi szakirodalomra hivatkoztak (...) Cseres Tibor tízéves munkálkodását igazolta az idő. Igazolta, hogy ha istenkísértésnek rémlett volna is a vállalkozása, mert a megjelentetésére kevés volt a remény, ebbe a evésbe is érdemes volt belekapaszkodnia. Büszkén mondhatta: Az író mindig legyen istenkísértő. Ha már mérlegel, vége. Bátornak kell lennie, mert az idők változnak. Bátorrá tehette, hogy az évtized, a nyolcvanas évek a magyar történelmi önszemlélet dolgában, az államhatalom hivatalosan képviselt politikai érték- és érdekszempontjai ellenében az 1956-os forradalom óta soha nem tapasztalt változásokat hozott. A nemzeti önismeret tárgyában lassan-lassan kiszabadította a kommunista pártideológia hámjából a nyilvánosság, a közbeszéd számára tiltottnak, tabunak tartott történelmi témákat, például s legfőképp a trianoni országcsonkítást és következményeit, a határainkon túli magyarság kisebbségi sorsát felvetőket..." (Részlet a könyvből)

"Mikor a szerzőt megismertem, még nagyképűen vallotta: "Hárman nem írunk: Szókratész, Jézus és én." Aztán megtört, és írni kezdett, paródiákat, persze - és megállt a kanál a levesben, de úgy, hogy a fal adta másikat. Úgy vágytunk erre a hangra ebben a karót nyelt, szürke, humordeficites honi literatúrában, mint egy falat kenyérre. Bödőcs írásaiban a páratlan irodalmi műveltség találkozik az igazi humorral Karinthy boncasztalán. Apját kérdezték, mit szól, hogy fia már ír is. "Addig se iszik" - válaszolta a bölcs öreg, és igaza volt: Tibor írás közben sose iszik. (Hmm...) Mert ilyen az irodalom: nevel, tanít, szórakoztat - és amíg írunk vagy olvasunk, addig se iszunk. Tisztelet a kivételnek. Fogadják tehát szeretettel az irodalmi paródia Lemmyjét, a magyar humor Billy, a Kölyökjét, a búcsúszentlászlói Rabelais-t. "Tessék mosolyogni!" " Cserna-Szabó András

Szereted a verseket? Akkor ez úgymond egy versválogatás tőlem – nektek címmel. Egy év leforgása alatt a gondolataimat követve leírtam soraimat. Azzal a céllal, hogy az emberek egy picit megismerjenek, témáimmal, gondolataimmal közelebb hozzam egymáshoz őket. Kíváncsi voltam arra, hogy van-e még pár ember, aki hasonlóképpen gondolkodik a világról, mint én. Vagy csak különc vagyok? Olvass bele a kötetembe, és döntsd el te magad! Underground Kiadó Vers 216 oldal Kötés: keménytáblás, védőborítóval ISBN: 9789635742134 Szerző: Elek Tibor Kiadás éve: 2022

"Bödőcs harmadik könyve a legmagasabb rangú művészet. De nem ám holmi tiritarka férfiszerelem dicsőítése! Nem. Bödőcs vaskosan kemény, fagyott pásztorkutya-dákójú, nőimádó művészetet szállít továbbra is, amely úgy csordul le az olvasónak a zsarnokságot kikiáltó okoskodás és picsogás redvás falatkáit folyton nyelni kényszerülő kiszáradt torkán, mint egy tányér ízletes oroszlánfóka-fitymakrémleves. Mulat a Manézs! Mulassunk hát mi is, olvasó, hiszen szerencsénkre eme abszurd cirkusz-diktatúra pusztán a szerző jól ismert, élénk fantáziájának szüleménye, amelynek vajmi kevés köze van a valós jövőképünkhöz. Egy a cirkusz, egy a sátor!" Krúbi Jubileumra készülődik Hettikánia cirkuszbirodalma: Luigi King uralomra jutásának harmincadik évfordulóját ünneplik meg fenségesen. Van mit ünnepelni! Az egykori cirkuszigazgató az áldott nép szívére hangolódván csodásan fölvirágoztatta Cirkuszhazát: szerte az országban rózsaültetvények virítanak (s így munka is jut mindenkinek), a gáncsoskodók már csak magukban (vagy külföldön) gáncsoskodnak - mert hogyan is lehetne egészséges lélekkel piszkolni azt, ami maga az egészség, őszinteség, szépség, hazaszeretet és férfias erő?Nehéz nap áll Hettikánia Porondmestere előtt, de ő bírja a gyűrődést ennyi év után is: kufircol (majdnem), frappáns interjút ad, nép közé vegyül, eszik, iszik, bohócorrot tesz fel, főtanácsadójával konzultál, kufircol (tényleg) és így tovább. A végére, mi tagadás, kicsit elfárad. Mert hiszen ő is emberből van, még ha különleges anyagból gyúrta is a hettikán történelem. Bödőcs Tibor első regénye, a Meg se kínáltak a magyar vidék iránt érzett szeretet (mondhatni realista) műve volt; a Mulat a Manézs a cirkuszi bravúrokra is képes magyar nyelv karneváli dicshimnusza, szertelen, barokkosan burjánzó szatíra egy országról, amelyben a populizmus hamisítatlan zsenije uralkodik a fejszesuhanás egyszerűségével.

A kötetben szereplő rövid esszék egyrészt a kereszténység egyéni elsajátításából, a ma lépten-nyomon spiritualitásnak nevezett jelenségből próbálnak megvilágítani valamit, másrészt az elmúlt néhány évtizedben jelentős vitákat kiváltó teológiai kérdéseknek erednek a nyomába, végül pedig a kereszténység mai konkrét formájának egyes problémáit világítják meg, az újabb teológiai gondolkodásformáktól kezdve a nagy vallásokkal kialakítható keresztény viszonyon át a kereszténységet érő bírálatokig. A szövegek mögött az a meggyőződés húzódik, hogy nem tesz jót a kereszténységnek, ha túl könnyedén magától értetődőnek tekint olyan dolgokat, amelyek korántsem azok. Abban ugyanis, hogy gyakran oly érdektelennek tűnik mindaz, amit a kereszténység elmond, valószínűleg nem kis szerepet játszik, hogy sokszor körültekintés nélkül hangzanak el állítások a nevében. L'Harmattan Kiadó Tudományos könyvek 131 oldal Kötés: puhatáblás ragasztott ISBN: 9789634141549 Szerző: Görföl Tibor

Emberi történetek, kolozsvári változások írója volt a világ abszurditására érzékeny Bálint Tibor (1932-2002), akinek impozáns munkásságát, művei fogadtatását áttekintve Demeter Zsuzsa összefüggő értelmező írásokat nyújt át az olvasónak. A Zokogó majom című regény háromrészessé bővült, sőt színpadi és filmes alkotások kiindulópontja is lett. E könyv azonban a Bálint Tibor-próza műfaji változatosságát, hangvétele sajátosságát az ismertebb trilógia és más regények mellett novellák, esszék, sajtójegyzetek, az egész írói hagyaték ismeretében mutatja be. Így konstruál információgazdag olvasatokat társadalomtörténeti, kritikatörténeti keretben: szerzői indulását, megítélésének alakulását, kulturális, irodalmi preferenciáit, prózapoétikája összetevőit lajstromozva. Sigmond István próza- és drámaíróról szóló monográfiája, Kinde Annamária költészetének elemzése után Demeter Zsuzsa újabb könyvével ismét arról győz meg, hogy az olvasás: felfedezés. 

KIADÓ: CSIMOTA A szerelem mindent legyőz, vagy mégsem? Valentine, a hős szerelmes mindent megtesz a siker érdekében, ám mintha nem úgy alakulnának a dolgok, ahogyan tervezte, vagy mégis?Kárpáti Tibor Papírszínház hősei ezúttal könyv formában. Csimota Könyvkiadó Gyerekkönyvek 44 oldal Kötés: keménytáblás ISBN: 9789639768666 Szerző: Kárpáti Tibor

Mi az esztétikum és a politikum viszonya? Lehetséges-e a költő világát különválasztani a politikusétól? Az individuális vagy a közösségi szabadságtörekvések a fontos(abb)ak az irodalomban és az életben? Az avantgárd jellegű formabontás vagy a klasszicizáló karakterű formateremtés, a személyiség szétesésének, szóródásának, vagy a személyiség egységének, méltóságának költői ábrázolása a korszerű(bb)? Érvényesek lehetnek-e korunkban a teljesség, a harmónia, a szépség költői alakzatai? A világ, a létezés tényei áhítattal teljes emelkedettségre, pátoszra, vagy kételyekkel teli, (ön)kritikus rákérdezésre, iróniára jogosítják fel a költőt? Efféle és más, hasonlóan izgalmas kérdésekre keres választ a monográfia szerzője, Markó Béla verseit, köteteit újraolvasva. S végeredményben arra, hogy az alkotói felismerések esztétikai formákat öltve, hogyan, miért válhatnak mindannyiunk számára megtartó értékekké. Elek Tibor József Attila-díja irodalomtörténész, a Bárka folyóirat (és a Bárkaonline internetes magazin) főszerkesztője, emlékezetes kritika-, tanulmány-, esszé- és beszélgetéskötetek szerzője, kiemelkedő jelentőségű alkotók életművének monográfusa. Főbb kötetei: Szabadságszerelem, 1994; Székely János, 2001, 2011; Fényben és árnyékban, 2004; Gion Nándor írói világa, 2009; Irodalom és nemzeti közösség, 2014.

Luther éppen 500 évvel ezelőtti wormsi parrhesiájának (bátor kiállásának) hamleti tétje volt: "lenni vagy nem lenni". Lehetséges-e a lelkiismeretnek engedve kiáltani a felismert igazság ügyében, ha a világ ostobának tartja ezt a magatartást? Luther a különféle maszkokban rejtőző, ám paradox módon önmagát így kinyilatkoztató Isten bohócának nevezte magát. Létbátorság és szenvedélyes Istenszerelem kellett ahhoz, hogy vállalja annak kockázatát, hogy az evangélium áttöri-e a reá rakódott emberi hagyomány kőkemény talaját. Luther fellépése korszakváltást eredményezett, s Európa szellemi térképét viharsebesen átrajzolta. Merész, plebejus (olykor blaszfém) képei, sziporkázó paradoxonjai ötszáz év után is találóak, képesek megmozgatni a 21. század emberének hitét és gondolkodását. A könyv tizenöt fejezetben tekinti át az életmű egy-egy szeletét, amelyekhez - formabontó módon - tizenöt exkurzus társul: a nem lelkész szerző igehirdetései. Luther teológus volt, aki minden embert jó vagy rossz teológusnak tekintett. A teológia az egyház tudománya, de az egyház ma sem lehet szubkultúra; a világ felé van küldetése. A lutheri teológia fényében született prédikációk a "világnak is üzenő" egyházi kontextusba kívánták visszahelyezni az életművet. Amikor a szerző 2004-ben Princetonban az amerikai Luther-kutatást tanulmányozva "Isten maszkjaival" kezdett foglalkozni, senki sem sejthette, mily aktualitást nyer a téma alig másfél évtizeden belül.FABINY TIBOR (1955-) irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem professzora, ahol 16. századi angol irodalomtörténetet oktat. Kutatási területe: Shakespeare, a Biblia hatástörténete, az irodalom és a teológia kapcsolata. Luther írásait irodalmár teológusként közelíti meg: a szövegre, annak olvasására, értelmezésére és az életmű drámai jellegére figyel. A Hermeneutikai Füzetek sorozat szerkesztője.

"Zsúfolt budai társbérletek, elfojtott vágyak és félelmek, bonyolult emberi kapcsolatok, szövevényes szerelmek tárulnak elénk Szobotka Tibor klasszikussá vált, 1956-ban játszódó regényében. Pándy professzort és lányát, Kornéliát már csak egy-két szép festmény, a zongora és a könyvek emlékeztetik régi életükre. Tágas lakásukat vadidegenekkel kénytelenek megosztani, akik örökös lármájukkal és kíváncsiskodásukkal folyton betolakodnak az életükbe. De vajon ők ketten ismerik-e egymást igazán? Mit tudnak a másik érzéseiről és titkolt vágyairól? Kornélia úgy érzi, hogy a kényszerű összezártság szinte megfojtja, ezért Ákos, a költő karjaiba menekül. A "bűnös" viszonyról sokáig esze ágában sincs beszámolni az apjának, aki szintén megkésve vallja be: egy budai cukrászda romantikus félhomályában megkérte a csinos énekesnő, Lilike kezét. Azt már Pándy sem tudja, hogy a szépasszony évek óta azon mesterkedik, hogy végre férjet fogjon magának, mert retteg a magánytól. A titkokra azonban végzetszerűen fény derül, hiszen Ákos, Kornélia, Pándy és Lilike is tagjai annak a finom, úri társaságnak, amely hetente összegyűlik Züzü, az egykori ünnepelt színésznő szalonjában. A felszínes csacsogás, a hajdani sikerek és jólét féltve őrzött látszata ugyanis csak ideig-óráig leplezheti el az igazságot. A tétova szerelmek, kiforratlan politikai ambícióik szikráját aztán 1956 ősze lobbantja lángra. A változás szele tornádóként söpör végig Züzü áporodott levegőjű szalonján, és az ott megforduló emberek sorsa drámai fordulatot vesz. Úgy tűnik, a látszatlét véget ér, a szabadság, az egyéni boldogság lehetősége szinte felfoghatatlan ígéretként vonzza-csábítja a szereplőket. Némelyikük igazi hőssé válik, mások azonban elbuknak. Szobotka Tibor átütő erejű, megrázó regénye arra tanít meg, hogy a valódi, mély emberi kapcsolatoknál nincs értékesebb, a látszatok világában, még ha otthonosan érezzük is magunkat, sohasem lehetünk igazán boldogok.

Bálint Tibor Emberi Történetek, Kolozsvári Változások Írója Volt A Világ Abszurditására Érzékeny Bálint Tibor (1932-2002), Akinek Impozáns Munkásságát, Művei

Nem sokkal a felszabadulás után találkoztam az Egy őszhajú asszony (My Yiddische Momme) című dallal és mindig megríkatott. Amikor jóval később írásra adtam a fejem, állandóan ott motoszkált bennem, hogy e dal nyomán meg kellene írni prózában a jiddische mamák, de a papák olykor vidám, olykor szomorú életét is. A könyvben erre teszek kísérletet, amelyben egy zsidó család, a családom több generációjának életét mutatom be az 1920-as évektől napjainkig. (Kalmár Tibor)

Cseres Tibor A Hideg Napok És Parázna Szobrok Szerzője A Közelmúlt Egyik Legjelentősebb Történelmi Regényírója. A Gazdag Pálya E Két Csúcspontja Mellett Márk

"Egy letehetetlen könyv lenyűgöző női sorsokról" - Budai Lotti "Nőknek kötelező, férfiaknak ajánlott!" - R. Kelényi Angelika Nők, akik megváltoztatták a világot "Minden sikeres férfi mögött áll egy okos nő" - tartja az ismert mondás. Csakhogy ezek az okos nők nem mindig akartak megmaradni a férfiak mögött. Sőt a történelem során előfordult, hogy bátran ki is léptek a férfiak árnyékából, hogy a saját jogukon, a saját tehetségükkel érvényesüljenek. Ez a kötet a legizgalmasabb életutakat kívánja bemutatni, másképp, mint ahogy a történelemkönyvekben a férficentrikus történetírás (sokszor rosszul vagy torzítva) megrajzolja őket. Mert ki az, aki tudta, hogy Mata Hari csupán rosszkor volt rossz helyen, és egy koncepciós perben kiáltották ki kémnőnek? Hogy Periklész felesége "irodalmi szalonján" keresztül irányította az athéni politikát? Hogy Golda Meir majdnem bevetette az atombombát a jom kippuri háborúban? Hogy Anna Wintourt, a Vogue főszerkesztőjét a brit uralkodó lovaggá ütötte és hogy Michelle Obama zongoraművésznek készült? Soós Tibor (azaz T. R. Salty, a Bellum Atlantis- és a Fekete Szivárvány-sorozat szerzője) most visszatér eredeti hivatásához, a történelemhez, és bemutat nekünk 22 elgondolkodtató női sorsot. Olyan nőkét, akik mind áttörték a nők számára felállított, évezredes keretrendszert. Ők azok, akik hitükkel, akaraterejükkel, kitartásukkal példát mutattak a mai kor emberei számára is. Példát a nőknek és a férfiaknak is.

1956. december 10-én Gyónon meghalt a Dabasi járás funkcionáriusa, Biksza Miklós. Meglincselték? Agyonlőtték? Hibázott? Ártatlan volt? Egy biztos: a párttitkár halott. És akkor mi van? vonhatná meg a vállát az egyszeri olvasó. Tényleg, és akkor mi van? teszi fel a kérdést Takács Tibor történész is: mi van akkor, ha 1956-ban a forradalom áldozatául esik egy kommunista vezető? A párttitkár halála nem hagyományos oknyomozó vagy tényfeltáró munka: jóval többet kérdez, mint amennyit állít. S kérdései nem válaszokat, hanem egyre újabb és egyre zavarbaejtőbb kérdéseket szülnek. Ki a történet főhőse? Biksza Miklós, az áldozat? Vagy mindazok, akiket elítéltek élete kioltásáért? Az elítéltek családtagjai? Esetleg Gyón, a falu, amelynek hétköznapjait gyökeresen felforgatta a gyilkosság? Van értelme áldozatokról, tettesekről, fő- és mellékszereplőkről, végső soron: történetről beszélni? Kinek és minek hihetünk? A kihallgatásról kihallgatásra változó tanúvallomásoknak, a falubeliek közül kikerülő ügynökök jelentéseinek, a túlbuzgó, névtelen levélíróknak, a Biksza mártíromságát magasztaló életrajzoknak, a rendszerváltás után megszólaló gyóniaknak vagy épp magának a haragos Kádárnak? Takács az emberi emlékezet (és felejtés) termékeként mutatja be a történelmet, illetve annak alapegységét, az eseményt, korabeli dokumentumok tucatjaival világítva rá: nincs egyetlen végső igazság, nincs egyetlen megnyugtatóan hiteles elbeszélés. Mi menthető át a múltból? Milyen fogódzókat találhatunk az 1956-os forradalomról gondolkodva? Mi az, hogy forradalom? Egyáltalán: mi az, hogy 1956? TAKÁCS TIBOR Nyíregyházán született 1974-ben. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán diplomázott 1997-ben. Ezt követően doktori ösztöndíjas volt, majd a nyíregyházi levéltárban dolgozott. 2002-től a Történeti Hivatal, illetve utódintézménye, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára munkatársa. 2005-ben a Debreceni Egyetemen szerzett doktori címet. Fő kutatási területe az 1945 utáni magyar történelem, különös tekintettel a politikai rendőrség működésére.

Három megsárgult füzet és néhány kitépett lap, a Szobotka Tiborra oly jellemző, jobbra dőlő betűkkel teleírva. Ebben a formában kerültek elő nemrég az író hagyatékából az 1953-1961 közötti évekről tanúskodó naplói, melyeket most első ízben vehetünk kézbe a Bánom is én című kötetben. De vajon kifaggatható a múlt? És mi történik, ha egyszerre többen is szóra akarják bírni? Szobotka Tibor naplóit forgatva az ember könnyen úgy érezheti, hogy feljegyzéseinek olvasása valójában dialógus. Olyan párbeszéd, melyben az író, az olvasó és az író felesége beszélget egymással. Szobotka is javította utólag saját szövegeit, egyes részeket gondosan kitörölt vagy átsatírozott. Ám a naplókat férje halála után Szabó Magda is ellátta széljegyzetekkel. "Ezt hiába radíroztad ki, erre emlékszem" - írja egy helyen az írónő. Az efféle megjegyzések, illetve az egyes lapok tetejére írt kérdések teszik igazán elevenné a szöveget. Az író kezdetben a napi események tényszerű megörökítésére törekedett, feljegyzései által megismerhetjük mint tanárt, egyetemi oktatót, műfordítót és irodalomtörténészt. Az idő múlásával, a nehéz, zaklatott életkörülmények hatására azonban egyre gyakoribbá válnak a történésekhez fűzött kommentárok, reflexiók, melyekből nyomon követhető az elszenvedett méltánytalanságok nyomán beinduló érzelmi hullámvasút, ami egész életét végigkísérte. A feljegyzésekben természetesen felesége, Szabó Magda szereplőként is állandóan jelen van. Munkásságának egyik legfontosabb időszaka, prózaíróvá válásának folyamata is elénk tárul, csakúgy, mint a kapcsolati háló, a szellemi-kulturális közeg, amelybe a házaspár tartozott. Feltűnnek a korabeli művészeti élet szereplői, s érzékletes képet kaphatunk arról, hogyan teltek az ötvenes években az író házaspár hétköznapjai és ünnepei. Szobotka Tibor naplói tehát személyes és kordokumentumok is, melyek visszarepítenek minket az időben. Így lesz ez a kötet meghívó a múltba, melyet Szobotka Tibor küldött nekünk.

Mesélnek városnak különös lakói vannak: Kelemon, a kissé szédült tudatú művész, Lusta-pusta Zörömböröm, akit senki sem szeret a városban, és barátja, KardoszJánosz, akit mindenki szeret, Cérnakő, a tudálékos boltos, Halljakend, a Városi Tanács legfőbb hivatalnoka és még sokan mások...Szereplőink különleges figurák, ugyanakkor sokban hasonlítanak mindannyiunkra: erényeik és hibáik vannak, szeretetreméltóak és esendőek. Fantasztikus és meghökkentő kalandjaiknak színhelye Mesélnek város és környéke: az Össze-Vissza erdő, a Csudajóitt park és a Dimbidomb, ahol mindig történik valamilyen különleges, kacagtató vagy szívszorító esemény.Az író elképesztő nyelvi leleményessége a mese és valóság határvidékén játszódó történeteket felejthetetlen, szórakoztató olvasmánnyá teszi; a könyvet jó szívvel ajánljuk 8-88 éves korig mindenkinek. Ciceró Könyvstúdió Gyerekkönyvek 152 oldal Kötés: puhatáblás ragasztott ISBN: 9789635394104 Szerző: TARCSAI SZABÓ TIBOR

Kevés veszélyesebb dolog van, mint egy régi-régi tárgy, amelynek nem ismerjük a rendeltetését, amely hívogatón csillog, de fogalmunk sincs, ki és mi célból készítette. A történész Marco kezébe véletlenül kerül egy ilyen, ezüstből készült apró eszköz, és nem tud rájönni a rendeltetésére. Ahogy nyomozni kezd, egy sötét történet bontakozik ki a szeme előtt. A szálak a 18. századba vezetnek, egy koperi internátusba. Első ránézésre minden mozzanat hétköznapi, a kor szelleméhez illeszkedő: egy megszállott zenetanár és egy csodás hangú fiú története, akik az 1700-as években a mester és tanítványa klasszikus sorsában osztoznak. De ami kettőjük között történik, az sem nem ártalmatlan, sem nem idilli. Marco lassan megérti, hogy bár a múlt mögötte van, kíváncsisága jelenvalóvá teheti a századokkal korábbi, rejtélyes történetet. Pintér Tibor zeneesztéta, az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatója. Legfőképp a 18. század zenéjét kutatja. Orgonán, csembalón és zongorán játszik. A Krimi Ma sorozat korábbi tagjai: Molnár T. Eszter: Szabadesés, Mészöly Ágnes: Rókabérc, haláltúra, Cserháti Éva: A Sellő titka

1983-ban Erdős Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzsere és a magyar könnyűzene mindenható ura röpiratban szólalt fel a zenei életben jelentkező "szennyhullám" ellen. Csúsztatásokkal és hazugságokkal teli írása nem csupán az őt személyében támadó CPg együttest vette célba, de elítélően szólt az egész akkoriban jelentkező újhullámos és punk zenei irányzatokról is. Erdős valótlan állításai aztán furamód önálló éltre keltek, és néhány év leforgása alatt már közvélekedésnek számított, hogy a punkok szélsőséges eszméket vallottak, a CPg pedig fajgyűlölő zenekar volt... De kik voltak valójában a punkok? Hogyan és mikor jelentek meg a magyar könnyűzenei életben? Milyen kép élt róluk a sajtóban? Mit gondolt róluk a párt ifjúsági szervezete vagy éppen az állambiztonság? Miféle titkos és nem titkos nyomozások folytak a CPg tagjai ellen, és miért kapott az együttes három tagja letöltendő börtönbüntetést? Legfőképpen pedig: hogy terjedt el róluk az a hazugság, hogy cigányellenes dalokat énekeltek? És mi köze volt mindehhez Erdős Péternek, a hivatalos és a szamizdat sajtónak vagy épp a punk szubkultúra sajátos nyilvánosságának? Takács Tibor történészt nem hagyta nyugodni a kérdés, és nyomozásba kezdett, hogy kiderítse: mi állhatott a makacs hazugság hátterében. A korabeli újságcikkek és az állambiztonsági iratok alapos feldolgozása révén a szerző nem csupán a CPg történetét és legendáját helyezi új megvilágításba, de könyve bepillantást enged az állampárti rendszer könnyűzenei életének hatalmi viszonyaiba és a kései Kádár-korszak többrétegű nyilvánosságába is.